Előre is elnézést kérek, hogy ez a bejegyzés komolyabb hangvételű a megszokottnál.Olvasom az interneten a feminista és a férfijogi honlapokat, blogokat. Vajon mi történt, hogy a nemek így egymásnak estek? Mennyire valós ez az éles szembenállás? Vagy csak a neten hergelnek minket mindkét oldalon klaviatúra koptató véresszájú bértollnokok, hogy kielégítsék az indulatos komment-nácikat és a mindenre ráraboló trollokat? Vajon Mi férfiak tényleg egoista, hatalomittas elnyomók vagyunk, a nők meg számító, pénzéhes ribancok?
Azt hiszem mindkét oldal megmondó emberei túlságosan is a nemi sztereotípiák foglyai. Hiszen egy-egy szerelmi csalódás, válás, megcsalás, viharos gyermek elhelyezési per mindenki ismeretségében előfordul. Sőt a saját életünkben is, mégsem célravezető az egyes egyénből az egészre nemre vetíteni a negatív érzelmeinket. Ennek ellenére mindkét oldal valós társadalmi problémákat feszeget: apai jogok, nemi erőszak, abortusz. Értelmes párbeszéd azonban a két oldal között nem alakulhat ki, mert mindent felülír az előítélet és a bizalmatlanság. Arra lennék kíváncsi, hogy ezek az emberek vajon egyedül élnek, vagy a saját nemüket kedvelik, esetleg párkapcsolatban élve osztják az észt? Ha az utóbbiban akkor hogyan egyeztetik össze a véleményüket a környezetükkel?
Mindenesetre férfiként a férfijogi mozgalmakkal jobban tudok azonosulni, mivel amíg a feministák által felvetett problémák bekerültek a széleskörű társadalmi párbeszéd témái közé, addig a férfiak speciális társadalmi problémái körül csak a süket csend honol. Vessük össze példaként, hogy mennyi média megjelenése van pl. a NANE Egyesületnek és mennyi az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének? Mindkettő fontos érdekeket védelmez, mégis a NANE tevékenységét nagyobb figyelem kíséri. Az egyensúly megborult és még nem mérjük fel ennek hosszú távú hatásait gyermekeink életére.
