A hosszú kapcsolat a jó és gyakori szex halála
2018. október 31. írta: George Herceg

A hosszú kapcsolat a jó és gyakori szex halála

2637806_9eab9f681096e8e085c0cb55c496fdfc_wm.jpg

Gyimesi Andrea és Kassai Tini (1) felmérése szerint a kapcsolatok hossza és a szeretkezések gyakorisága fordítottan arányos. Míg a kapcsolatok első évében a válaszadók 89%-a szeretkezik hetente legalább egyszer, addig a második és negyedik év között már csak 77%, a hetedik év után pedig már csak 70% ez az arány. Érdekes, hogy a gyerekek léte, vagy nem léte és száma nem befolyásolta a szexuális aktusok gyakoriságát. Kiderült, amit mindig is sejtettek a férfiak, hogy a gyermekkel kapcsolatos teendők csak női kifogások, ha a pár szexuális és érzelmi élete rendben van, gyerek mellett is megfelelő gyakorisággal élhető nemi élet.

Ugyanakkor a statisztika arra is rámutat, hogy az emberi szexualitás mennyire a változatos partnerekre épül, hiszen ha minden monogám kapcsolatról elmondható, hogy abban törvényszerűen csökken az aktusok száma, a benne élők libidójának bármilyen okokból történő csökkenése nélkül, akkor az azt is jelenti, hogy a rendszeres szex a klasszikus házasságban csak rövidtávon fenntartható. Mindezek tudatában válik érthetővé a kihűlt hitvesi ágyakról szóló rengeteg panasz, cikk és blogbejegyzés. Az index fórumában egy több éve pörgő és, több ezer bejegyzéssel rendelkező topik foglalkozik a témával, nem véletlenül.  Lehet, hogy a nők szemérmesebbek, de azt tapasztalom, hogy a jelenség nagyságrendileg több férfit érint, mint nőt. Ennek oka, hogy a férfi libidó erőteljesebb, ugyanakkor én nem osztom azt a közkeletű vélekedést, hogy a nőket nem érdekli a szex. Nagyon is érdekli őket, csak amíg nekünk, férfiaknak sokkal nagyobb az a merítés, ami beindít minket szexuálisan, addig a nőket szigorúan szexuális értelemben, csak a férfiak elenyészően kis %-a hozza lázba. Az, hogy ezen különbözőség ellenére nagy számban jönnek létre párkapcsolatok, csak azt jelenti, hogy a női párválasztásban a szexuális vonzerő mellett, vagy esetleg helyett, más szempontok is szerepet játszanak. Ugyanakkor ebből az is következik, hogy amikor a nő nem olyan férfit választ (kényszerűségből, megalkuvásból), aki hatással van rá szexuálisan, akkor a házasélet rövid idő után kifullad.

Természetesen az is gyakori, hogy a kezdetben lángoló kapcsolat hűl ki az évek alatt. Ehhez hozzájárul a monogámia monotonitása, az emberek szexuális viselkedésének esetleges változatlansága, az új dolgok elől történő elzárkózás és még sok egyéb. Tapasztalataim szerint a nők zárkóznak el hamarabb az aktusok elől, aminek az egyik oka, hogy a szex általuk felállított minősége a döntő számukra, míg a férfiaknál a mennyiségi kérdés is alapvető. Egy nő csak akkor fekszik le a párjával, ha saját magával, a párja külsejével és a párkapcsolatával kapcsolatban egyaránt valamilyen minimális elégedettséget érez. Ezzel szemben mi férfiak, olyanok vagyunk, mint egy automata, ha a szemünk, vagy a tapintásunk, esetleg a fantáziánk megnyomja a gombot, akkor szexnek kell következnie.

A nagy kérdés, hogy a nemek közötti ekkora különbség áthidalható-e és ha igen, hogyan? Hogyan kezelje a feleség a férj konstans libidóját, ha a sajátja már nem éri el azt a szintet, mint a kapcsolat elején, vagy az már nem a férjére fókuszál? Hogyan kezelje a férj, ha a felesége nem akar vele annyiszor házaséletet élni, mint azt Ő szeretné és elvárná? Létezhet-e ebben működő kompromisszum, vagy válasszák a válást, a nyitott kapcsolatot, vagy a titkos szeretőtartást? Benne van még a házasság általunk használt fogalmában a házastársi kötelesség, vagy ezt már felülírta a szexuális forradalom? Egyáltalán, lehet e kötelesség a szex? Van e felelőssége annak a félnek egy házasság megromlásában, aki szexuálisan elhanyagolja a párját? Hol végződik a szexuális szabad akarat és hol kezdődik a házastárssal szembeni kötelesség? Kielégítő megoldás a férjeknek, ha látják, hogy feleségeik csak kötelességből szeretkeznek velük?

Úgy vélem, hogy aki ezekre a kérdésekre megtalálja a saját válaszait és azok esetleg egybe csengenek férjének, vagy feleségének válaszaival, az már sokat tett a szex-mentes házasság elkerüléséért.

Magam sem akarok azonban kibújni a válaszadás terhe alól. Bár még soha nem éltem szex-mentes kapcsolatban (tévedések elkerülése végett, a havi egy aktus is szex-mentesnek tekinthető) bizton állítom, hogy sem a könyörgés, sem a játszmázás, sem a fenyegetés, sem a kényeztetés nem vezethet eredményre. Szintén nem visz előrébb a párkapcsolat érzelmi oldalának állandó elemzése és az erről folytatott sűrű beszélgetés. Nyilván, ha van valami ki nem mondott dolog a felek közt, azt meg kell beszélni, de a szexuális vágy terápiás beszélgetésektől nem szokott szárba szökkenni. A kötelességtudatból elszenvedett dugások, annyira kiábrándítóak, hogy azoknál a semmi is jobb. Ami működni szokott az igények konkrét jelzése és ezzel együtt a csábítás visszahozása a kapcsoltba. Ha ez nem működik és valamely egyéb okokból fontos a kapcsolat fenntartása, akkor a nyitott házasság, vagy amennyiben ezt a másik nem fogadja el, akkor marad a szeretőtartás. Minden más esetben a kapcsolat felbontása az egyedül üdvözítő megoldás. Ha valaki tud olyan megoldást, ami itt kimaradt, vagy esetleg nála van a bölcsek köve, az ne habozzon megosztani kommentben.

(1) Gyimesi Andrea és Kassai Tini:Így szexel Magyarország. Alexandra Kiadó 2011, 25-35.

A bejegyzés trackback címe:

https://ferfiszemmel.hu/api/trackback/id/tr9414336365

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

korosde 2018.10.31. 18:19:24

Igen tartalmas dolgozat. Mi 30 év, 3 gyerek /48 vok/ együttélés után még a legroszabb időszakunkban sem jutottunk el a szexmentességig. De most kb. 3 éve a heti 2 és 5 között szóródunk☺. A hiszti és könyörgés nem segített amikor kevesebb volt mint szerettem volna. Amikor bizonytalan voltam magamban akkor jött az impotencia. Most is kb fele esetben van bennem huncutbogyó. De vágy nélkül az se működne. Voltal kikacsintások mindkét részről de nem durva mennyiségben. Kezeltük ezt is. Mindig is szeretetkapcsolatként tekintettünk együttlétünkre. És együtt akartunk maradni. Recept nincs.

M87 2018.10.31. 22:34:22

@korosde: 30 év nem kis idő annak minden sikereivel és buktatóival. Diákszerelemből nőtte ki magát a kapcsolat?

M87 2018.10.31. 23:45:08

Éveken keresztül fenntartani ugyanazt a lángot és szenvedélyt nehéz fenntartani minden nap 0-24 órában, ha a legjobban összeillő párokról is van szó, ami törvényszerűen visszaesik. Ugyanígy van bármilyen emberi kapcsolatnál.

korosde 2018.11.01. 07:35:45

@M87: Én pont végeztem, ő még utolsó éves volt, de nem egy iskolában.

korosde 2018.11.01. 07:37:21

@M87: így van, de ezt csak menet közben tanuljuk meg. ☺