Az, hogy a nők a rosszfiúkra buknak evidencia. Arról már megoszlanak a vélemények kortól, nemtől, műveltségtől és szocializációtól függően, hogy miből is áll a „rossz-fiúság”. Van, akinek a kigyúrt, tetovált BMW-s „vállalkozó”, van, akinek a bőrdzsekis rock gitáros és van, akinek egy egészen más megjelenésű és habitusú ember jelenti a rosszfiút. Mégis kell, hogy legyen ezekben az emberekben valami közös, ami úgy hat a nőkre, hogy saját józan eszük, neveltetésük ellenére nem tudnak nekik ellenállni. Ez a közös pont, véleményem szerint, hogy a rosszfiúk felette állnak a társadalmi elvárásoknak, a lehető legnagyobb mértékben különböznek az u.n. „átlag embertől”. Ezért például a nők egy része kifejezett vonzalmat érez a nehézsúlyú bűnözők iránt. De ez csak a legnyilvánvalóbb példa. A rossz-fiúság alapmotívuma az egoizmus. Az, hogy az egyén nem veszi figyelembe a környezete szükségleteit, csak a sajátját. A saját érdekeit nézi és nem képes a nagylelkűségre és az önfeláldozásra. Röviden szóval a rosszfiú pszichopata, vagy szociopata. E két elnevezés sajnos nem pontos, hiszen jelenleg a pszichológiában sincs megegyezés e fogalmak pontos használatáról.  Egyes pszichiáterek szerint a két megnevezés közt nincs különbség, ugyanazt az embertípust jelölik, míg mások szerint ezek az antiszociális személyiségzavar két altípusát képviselik. A pszichopatának nevezett altípus örökli a betegséget, míg a szociopatákat a körülményeik, az elhanyagoló szülői magatartás, iskolai traumák, a szegénység vagy a rossz társaság viszi tévútra. Egy harmadik megközelítés szerint szociopata az a pszichopata, akinél a törvénnyel és a társadalmi szabályokkal való szembehelyezkedés dominál.

Na de ebből az első mondat alapján az következik, hogy a nők a pszichopatákra buknak? Igen is és nem is. A pszichopatákra viselkedés ugyanis olyan tulajdonságokat fejez ki, ami minden nő számára vonzó. Az ilyen ember a társaság központja, minden helyzetben keresztülviszi az akaratát, a jég hátán is megél, ledominálja a körülötte lévőket. A saját világában, a saját életét éli. Más oldalról viszont olyan tulajdonságokkal rendelkezik, ami a nőket, amennyiben hosszú távú kapcsolatban gondolkodnak, kifejezetten taszítja. Az ilyen férfiak hazudnak, megbízhatatlanok, csalfák. Akkor mégis miért vannak behozhatatlan előnyben a nőknél a jófiúkkal szemben? – teszik fel a kérdést sokan. Az evolúciós válasz ismert, nem is említeném. Jegyezzük azonban meg, hogy a női elvárások annyira komplexek és sokrétűek a férfiakkal szemben, hogy simán egymást teljesen kizáró személyiségjegyek meglétét keresik egyetlen egy emberben. Ez a felismerés sem új, hiszen minden nő olyan alfát (rosszfiút) keres, aki csak az ő kedvéért úgy lesz családfenntartó, monogám béta (jófiú), hogy az alfa viselkedés egyes jegyeit megőrzi. Ez persze már így leírva is képtelenség. A pszichopata összebékíthetetlen a fedhetetlen mintapolgárral. Persze aztán a többség mégis kiköt egy jófiú mellett, mert az „unalmas” kiszámíthatóság mégis fontosabb, ha gyereket kell szülni és nevelni, mint az izgalmas érzelmi hullámvasút. Kérdés persze, hogy a megalkuvás okozta frusztráció milyen mennyiségben gyűlik fel a nőkben az évek folyamán és nem-e járt rosszabbul a végül révbe ért jófiú az adott párkapcsolattal.

Férfiként a kérdés az, hogyan legyünk rosszfiúk úgy, hogy ne legyünk bűnözők, pszichopaták, és el tudjuk saját magunkat is viselni? Aki nem született ilyennek, annak maximum egy kapcsolat elején sikerülhet a felvett rosszfiús viselkedéssel szédíteni a kiszemelt nőt. Amikor egy kapcsolat az együttélés szakaszába lép, a látszatot fenntartani egyre nehezebb, sőt szinte lehetetlen. Kérdés, hogy tudatos személyiségformálással meddig juthatunk el? Kifejleszthető bennünk néhány rosszfiús tulajdonság? Egyáltalán érdemes akár a legszebb nőért erőszakot tennünk a saját személyiségünkön?  Az utóbbi kérdésre az én válaszom egyértelmű nem. Másfelől azonban az élet sok területe, a párkapcsolatok mellett is, rákényszeríthet némi rosszfiús viselkedés felvételére: határozottság, önmagad megvédése stb. Ezek pozitív dolgok, amiket érdemes eltanulni a rosszfiúktól, még akkor is, ha esetleg irigyeljük a sikereiket a dekoratív nők körében. Sok férfi méri az élete sikerét a nők között aratott sikerekben. Van is ebben valami, hiszen aki, a nőkkel sikerrel érteti meg magát az olyan soft skill-ekkel rendelkezik ami az élet más területén is hatékonyan hasznosítható. Ugyanakkor bármennyire is bejön a rosszfiú a nőknek, semmi esetre sem forduljunk ki saját személyiségünkből.